AMATŐR ÉVEK (1962-1967)

Az ős-Omega-tagok zeneszeretete az 50-es évek végére, 60-as évek elejére nyúlik vissza. Kóbor János ekkor jutott hozzá az első külföldi lemezekhez, és ekkor alapítottak egy amatőr zenekart a József Attila Gimnázium tanulóiból. Úgy gondolták, a tanulás mellett el kéne ütni valamivel az időt.

Varsányi István (Gergely): bőgő, basszgitár

Kóbor János (Mecky): ritmusgitár

Laux József (Blöró): dob

Ebben az időben még nem lehetett kapni elektromos gitárokat, így a hangszereket saját maguknak kellett elkészíteniük. Senki nem tudott játszani semmilyen hangszeren, a kottát sem ismerték. Így egy kalapba betették a hangszereket, és mindenki húzott egyet (kivételt jelentett Laux, őt közös döntéssel tették meg dobosnak). Kóbor János elment néhány gitár órát venni, de csak addig, amíg az alapokat meg nem tanulta. A tanár ajtajára ez volt kiírva: Rock n rollt nem tanít. Mecky sportolt is,110 méteres gátfutó volt. De egy sérülés miatt ezt abba kellett hagynia. Később jött a kosárlabda, de ahhoz túl alacsony volt. Így ezeket egyre jobban felváltotta a zene. Mivel a zongorát addig senki sem merte bevállalni, Fraknói Pál, becenevén Koszán zongoristához csapódtak, akihez csatlakozott még egy Cupi nevű szaxofonos és Kovacsics András (Öcsi) szólógitáros. Ez volt a Ciklon együttes. Laux ekkor még jobban vonzódott a jazzhez, így még az Omega megalakulása előtt a Benkó Dixiland Bandhez ment el, ahonnan 1964-ben tért vissza a barátaihoz és lett az Omega tagja. Kizárólag külföldi számokat játszottak.

Ebben az időszakban a Próféta zenekarnak állandó helye volt a Hess András téri Várklubban.

Benkő Laci:	zongora, ének
Bánkúti Győző:	trombita
Künsztler Tamás (Próféta)	dob
Tornóczky Ferenc:	gitár

Mivel a Ciklon együttesnek nem volt sok fellépése, kitalálták, hogy lassan átszivárognak a másik zenekarba. Akkor az volt a menő zenekar, akinek állandó helye volt, és minden héten folyamatosan játszott. A Próféta együttes bőgős híján először Gergelyt vette be a csapatba. Utána került be Kóbor János, végül Kovacsics András, Tornóczky Ferenc helyére. A trombitás Bánkúti Győző sem maradt sokáig a zenekarban, így öten maradtak… (más források szerint viszont az első Omega-koncert idején még Tornóczky Ferenc volt a szólógitáros, a zenekarban játszott még Bánkúti és az alapítók között volt Láng Péter szaxofonos is, aki korábban is együtt zenélt Benkővel.)

….és így alakult meg 1962. szeptember 23-án az Omega együttes. A Várklub BME diákszállás volt és ők a Műegyetemen tanultak: Mecky építésznek, Gergely és Öcsi villamosmérnöknek, Laci közlekedésmérnöknek. Az új felállásnak még nem volt neve, így a rendezők az Omegát találták ki, ami eleinte egyáltalán nem tetszett a zenekarnak, de változtatni nem lehetett, mert már minden ki volt plakátozva. Így a név rajtuk ragadt.

Nem sokkal később a Ki mit tud? című vetélkedőből ismert Koncz Zsuzsa került a csapatba, vele közösen játszottak többek között 1963-ban a Nemzeti Sportcsarnokban tartott első beat-fesztiválon. Koncz Zsuzsa nem sokkal ezután az Illéshez távozott. Az együttes törzshelye 1963-tól az Eötvös-klub lett, de rendszeresen játszottak a Várklubban, a Kinizsi utcában és a Pestszentlőrinci Rózsa Ferenc Művelődési Házban is, ahol közös fellépések is voltak a Scampolo-, Illés együttes közreműködésével. A Danuviában 50 forintot kaptak fejenként. Ez csak arra volt elég, hogy kifizessék a taxit, ami a hangszereket hozta, a maradékból pedig egy sört vehettek. Kóbor nagymamája folyamatosan küldte a lemezeket Németországból, de mire megjöttek, már mindenki ismerte vagy játszotta azokat. Gergely vette fel az új toplistás számokat a luxemburgi rádióból, ha valami belezavart, azt improvizációval kipótolták.

Kóbor János sikeresen befejezte az egyetemet, mint építészmérnök. Be is kerülhetett volna az egyik pesti tervező irodába, de a meghallgatáson azt mondták, hogy hétfőn kezdhet, de ilyen hosszú hajjal még egyszer ide ne jöjjön. Mecky nem is ment oda többet.

1964-ig két szaxofonos is volt az együttesben, Láng Péter és Harmat László, majd 64-től Somló Tamás jött , aki a hirdetés miatt tanult meg szaxofonozni, hogy bevegyék az Omegába. Künsztler Tamást a Benkó Dixilandből visszatért Laux József váltotta, aki ezek után szervező is volt a zenekaron belül (az ő ismeretségei által került a csapatba Somló, majd később Mihály Tamás és Molnár György).

Szintén 1964-ben került az együttesbe Wittek Mária, aki a felvételin Millie Small – My boy lollipop c. dalával győzte meg a többieket. Talán nem túlzás állítani,hogy egyetlen zenekarban sem énekelték nála jobban az angol nyelvű slágereket.

  

Az Omega első kislemeze 1966 végén jelent meg. Ez a lemez egyike volt annak a négy kislemeznek,amelyen a zenekar külföldi előadóktól játszott számokat. Ez volt a Paint It Black és a Bus Stop. Az 1967-es év több dolog miatt is emlékezetes.  Ismét tagcserék következtek. Varsányi kezdettől stabil zenekari pozícióját villamosmérnöki tudása alapozta meg, de a gyári felszerelések megjelenésével nem volt már szükség Varsányi tudására. Omegás pályafutása végét az a fellépés jelentette, ahol összetűzésbe került Benkő Lacival, miután másik kottából játszott, mint társai. A feszültség érződött a zenekarban, ezért Laux és Benkő úgy döntött, hogy egy új basszusgitárost keres, aki most „szabadult” a katonaságtól. Varsányi  helyére Mihály Tamás érkezett, aki konzervatóriumot végzett zenész volt.

   

A többség kezdettől fogva mindenki ellenezte, hogy magyar számokat játszanak, de látva,hogy az Illésék ezt megpróbálták, nem is kis sikerrel, Laux győzködésére úgy döntöttek,hogy ők is csinálnak néhányat. Ebben nagy segítségükre volt Mihály Tamás barátja, Presser Gábor, aki kezdetben szerzőként és a hangszerelésben segítette az együttes munkáját.  Ebben az évben jelent meg az első, magyar nyelvű Omega kislemez, a Nem új a nap alatt semmi/Nem szeretlek dalokkal. Részt vettek az első magyar pol-beat fesztiválon egy újdonsággal, Azért mert a faterod góré-val. Az Omega első három, magyar nyelvű dalát Somló Tamás énekelte. Szerepeltek az Ezek a fiatalok c. filmben, amiben Koncz Zsuzsát kisérték, az Ez az a ház c. számban.  Megnyerték a Táncdalfesztivált is a Nem várok holnapig c. számmal, ahol Zalatnay Saroltát kisérték. Presser a dal hangszereléséért különdíjat kapott.  A döntőben Kovacsics András már nem vett részt, mivel a próbákon nézetkülönbségek alakultak ki, a körül, hogy hogyan játsszák el a döntős számot. Végül Mihály Tamás gitározott Kovacsics helyett, basszusgitáron pedig az Atlasz gitárosa, Szabó Manó György játszott.