BEAT KORSZAK (1967-1971)

 Miután Kovacsics András a nézeteltérések miatt otthagyta a zenekart, gitáros nélkül maradtak. Presserrel kiegészülve megpróbálták két billentyűs felállással helyettesíteni a gitárt, de ez igazán a tagoknak sem tetszett. Laux és Benkő úgy döntöttek, hogy gitáros után néznek. Elmentek a Decca együttes gitárosához, akit még az Express táborból ismertek, hogy elhívják a próbára. Ő volt Molnár György. Elefánt az Omegával közös próba után sem igazán akarta otthagyni zenekarát, a Decca-t. Hazafelé tartva találkozott Horváth Charlie-val, a Decca énekesével, aki rögtön kérdőre vonta, hogy mit keresett az omegás próbán..! Szinte szóhoz sem hagyta jutni Elefántot, aki a pillanat hevében hozott döntést és végül azt válaszolta, hogy: ”Igen, elmentem az Omegába!” Ez annak a pillanatnak a döntése volt. Presser egy időre elhagyta az együttest, majd mintegy fél év után visszatért, immár teljes jogú taggá előlépve.

1968 tavaszán így festett az Omega összeállitása:

Benkő László („Laci”) – zongora, trombita, furulya, ének
Kóbor János („Mecky”) – ének, ritmusgitár
Laux József („Blöró”) – dob, ütőhangszerek
Mihály Tamás („Misi”) – basszusgitár, ének
Molnár György („Elefánt”) – szólógitár
Presser Gábor („Pici”) – ének, orgona, zongora
Somló Tamás („Artúr”)- szaxofon, ének
Wittek Mária („Mari”)- ének

Somló Tamás és Wittek Mari a hatvanas évek végén már nem volt ott minden klubkoncerten. Somló a cirkusszal járt külföldre mint artista, így már csak mint vendég tért vissza a zenekarba. Wittek Mária az Omega mellett szintén vendégeskedett más zenekaroknál is. Szinte az összes akkori menő együttes kísérte őt abban az időben.

A szövegeket kezdetben S. Nagy István jegyezte, mivel kellett egy ismert név ahhoz, hogy kiadhassák a számaikat. Olyan slágerek szövege fűződik a nevéhez, mint az Azt mondta az anyukám / Rózsafák (előbbit Somló, utóbbit Benkő énekli) vagy a Nem tilthatom meg. Később Laux felesége, Adamis Anna lett az állandó szövegíró, aki egy teljesen más színt hozott a zenekarba az Ismertem egy lányt / Szeretnék visszamenni hozzád és a Volt egy bohóc című számokkal.

    

A nagy áttörést az 1968-as angliai turné jelentette. Erre a Spencer Davis Group menedzsere hívta meg őket, a Magyar Rádió angol adása egyik munkatársának ajánlására. Ez amolyan csere vendégszereplés volt, mivel így viszonozták az angolok a magyarok meghívását. A történet érdekessége, hogy sem Kóbor János, sem Wittek Mária nem ment ki a turnéra. Kóbor állítólag a diplomáját védte meg, más források szerint egy gázolásos eset miatt kellett tisztáznia magát. Wittek Mária sejthetően politikai okok miatt, mivel annak idején, ha családban volt olyan személy, aki régebben részt vett a rendszer kritizálásában, bármilyen szinten, annak a családtagjai sem kaphattak útlevelet. Persze ezt csak sejteni lehetett. Valószínűleg ez játszhatott közre abban, hogy a Táncdalfesztiválokon sem kapott jó számokat a szerzőktől. Akkoriban énekelhetett bármilyen jól egy énekes, de ha nem kapott az akkori ismert szerzőktől jó dalokat, nem volt esélye sem jól szerepelni. Ekkor már Somló is csak vendégzenésze volt az Omegának a sok cirkuszos utazása miatt. Végül öten mentek ki. Játszhattak a legjelentősebb angol klubokban, sőt arra is lehetőséget kaptak, hogy a három szabadnapjukon felvegyenek egy nagylemeznyi anyagot– angol nyelven – Omega Red Star from Hungary címmel. Mivel Kóbor nem tarthatott velük, Mihály Tamás énekelt helyette. Miután hazatértek, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat illetékesei sem az angol nagylemez hírét, sem​ magát a Red Star elnevezést nem fogadta örömmel. Az pedig végképp nem fordulhatott elő, hogy külföldön hamarabb legyen lemezük, mint itthon. Így rövid időn belül és rövid idő alatt rögzítették az első Omega nagylemezt, a Trombitás Frédi és a rettenetes embereket. A hanglemezgyár sietségének köszönhetően ha csak kicsivel is, de előbb jelent meg a lemez magyarul, mint angolul. A Trombitás Frédi és a rettenetes emberek c. album volt az első beat album magyarországon, amin teljes egészében egy együttes játszik! Hamar be is aranyozódott!

Ismét szerepeltek a Táncdalfesztiválon. A Kiabálj énekelj c. számot adták elő. Sorra jelentek meg a további kislemezek. A Presser-Adamis páros írta továbbra is a dalokat. Molnár György későbbi nyilatkozatai alapján soha nem értett egyet azzal, hogy több közös szerzeményt is Presser-Adamis néven jegyeztek.
Akkoriban Elefánt egyrészt a csapat legújabb tagja, másrészt társai között is a legfiatalabb, 19 éves volt, így érthető, hogy nem adott hangot a véleményének.

 

NNovemberben ismét Angliába utaztak turnézni, ezúttal Mecky is az együttessel tartott. Wittek Mária ebben az időben már kevesebbet lépett fel az együttesel, Angliába meg úgysem mehetett volna ki. Ismét ígéretet kaptak,egy második angol nagylemezre. Feltétel volt, hogy fél éven belül írják meg az anyagot. De a harmadik angol útra már kultúrpolitikai okok miatt nem engedték ki őket. A rendezők nem hittek a fülüknek. Itthon arra hivatkoztak, hogy az Omega már volt kinn, most menjen ki más. Így a turné és az angol lemez is kútba esett. Az albumra tervezett számokból később hatot kiadtak Magyarországon, három kislemezen. Az év közben kislemezen megjelentek a Régi csibészek,Naplemente c. számok. Az angol nagylemez anyagát teljes egészében megcsinálták magyarul. Ez lett a 10 000 lépés Olyan számok voltak rajta, mint a Petróleumlámpa, Gyöngyhajú lány, Tízezer lépés. A lemez érdekessége, hogy eredetileg a Gyöngyhajú lány nem lett volna rajta, csak hiányoltak egy lassú számot a lemezről. Erre eszükbe jutott, hogy volt egy lassú számuk,amit az angol turné előtt játszottak a klubjukban az utolsó bulin,csak más szöveggel, amolyan búcsúzásképpen. Nem hitték, hogy ekkora siker lesz, később egész Európában is.

Bemutattták az Extázis 7-től 10-ig című dokumentumfilmet az akkori magyar könnyűzenei életről, melyben szintén feltűntek.

   

1970-ben a Gyöngyhajú lánnyal sikerrel szerepeltek külföldi fesztiválokon: Tokióban, a Yamaha-fesztiválon – ahová csak a „fél-Omega” ment el: Kóbor, Presser és Laux. A japán kislemezen is úgy volta feltüntetve, hogy „Kóbor János és a fél Omega”. Nyereményképpen Yamaha robogókat kaptak, amit nem tudtak elhozni a magas költségek miatt. Játszottak Mallorcán is, a Barbarellán. Utóbbi alkalmával franciaországi ajánlatot is kaptak lemezfelvételre. Ehhez azonban egy héttel tovább kellett volna ottmaradniuk, amihez az itthoni illetékesek nem járultak hozzá. A tagoknál felmerült a disszidálás is, de a hazautazást választották. Ebben az évben két magyar kislemezt vettek fel (Snuki / Ballada a fegyverkovács fiáról, Sötét a város / Ülök a hóban).

A zenekar tagjai között feszültség kezdett el kialakulni abból, hogy milyen stílusban folytassák tovább. Kóbor János és Molnár György inkább a rockosabb vonalat favorizálták továbbra is,míg Presser és Laux egy másféle hangzást szerettek volna. Sokan úgy vélik az együttesen belül, hogy ez hatással volt a harmadik nagylemezükre, az Éjszakai oszágútra is. A hangulatot tetőzte az is, hogy nem mehettek Angliába, és a francia lemezfelvétel is ugrott. Ugyan a harmadik lemezük is aranylemez lett, de néhány tag nem érezte teljesen kidolgozottnak az anyagot.

 

1971-ben felröppent egy pletyka, hogy két együttes is felbomlóban van: Frenreisz Károly otthagyta a Metrót, Barta Tamás pedig a Hungáriát. Az Omega-turné közben derült ki, hogy Presser és Laux is velük tart, hogy egy új supergroupot alakítsanak.. A turné utolsó állomásán Presserék már be sem szálltak a turnébuszba. Még egyszer felléptek együtt az E-klubban. Ez volt az utolsó közös fellépésük.