Klubélet – 2.rész

“E” Klub
.
1968-1973-ig működött a Budapesti Műszaki Egyetem E épületében (Budapest, XI. Egry József u. 1.)a legendás „E Klub”, ami 1968 végétől 1973-ig adott otthont vasárnaponként az Omega együttesnek. Én 1969. szeptemberében, 15 évesen, barátnőm unszolására mentem el először, mert neki tetszett egy fiú a suliban, akiről megtudtuk, hogy oda jár. Gondoltuk, ha már ott vagyunk, megnézzük a koncertet is. Az első percekben, az első számnál minden eldőlt. Működött az Omega-varázslat, amit oly sokan megismertünk, és tart esetemben közel 50 éve, változatlan erővel.
Milyenek voltak ezek a vasárnapok az E-ben? Vidámak, gondtalanok, zsúfoltak. Zsúfoltak, mert már délben, vagy kora délután beálltunk a sorba, ha fújt, ha esett, hogy minél hamarabb bejutva jó helyet foglalhassunk. Ja, és ez volt a miniszoknyás, forrónadrágos divat ideje! A földszinti ruhatárnál tülekedés, aztán fel az emeletre a széles lépcsősoron, miközben B.Tóth László már gerjesztette a hangulatot. Nekem, ha felidézem, a Creadence Clearwater Revival fülbemászó dalai jutnak eszembe, biztos, volt más is, de ez maradt meg az emlékezetemben. Zárójelben jegyzem meg, ezért is volt lenyűgöző a riesai koncerten (Rock Giganten), ezeket a dalokat élőben hallani. Aztán megrohamoztuk a széles folyosó végén felállított színpad előtti széksorokat, aki kapja, marja! A zenekari öltöző a színpad melletti előadóteremben volt.
.
A lányoknak könnyű volt, nem kellett tagsági igazolvány. A fiúknál BME hallgatónak kellett lenni, de úgy tudom, különböző trükkökkel mások is hozzájuthattak. Az olvasók között biztos, vannak érintettek, akik megosztják majd velünk az ezzel kapcsolatos emlékeiket. Előfordult, hogy a későn jövő, tagságival rendelkezőket sem engedték be, akkora volt bent a tömeg. Maga a koncert 6-10-ig tartott, a fiúk 4×45 percet játszottak. Szünetben irány a büfé, a lányoknál a rumos cola volt a kedvenc. A zenekar tagjai is ott iszogattak, beszélgettek mellettünk, bárki oda mehetett, ha volt hozzá bátorsága. Én három hónapig biztattam magam, mire odamerészkedtem az első autogrammért. Hogy viszonyultak a rajongókhoz? Mecky volt az udvarias legzárkózottabb, Elefánt a legvidámabb, a többiek a kettő között. A korabeli zenésztársak közül is sokan megfordultak az E-ben. A teljesség igénye nélkül: Bródy János, Somló Tamás Lénával, Zalatnay Sarolta, Balázs Fecó, Babos Gyula…
A koncert alatt, a széksorok mögött volt egy nagy tér, ahol sokan táncoltak, mi ebben nem vettünk részt. Mi csak néztünk, hallgattuk a jobbnál jobb dalokat, amik már mind saját szerzemények voltak.
.
A nagy váltásról, Pici, Blöró és Anna távozásáról csak nagyon ködös emlékeim vannak, csak hangulatok: meglepődés, kétségbe esés, hogyan tovább? stb… Szerencsére hamar elmúlt a válsághangulat, és ma már tudjuk, így az 55. évben, hogy nekünk, akik valahol, valamikor megmártóztunk az Omega fényében, ez egy életre szól!
.
KE
.
E-KLUB








kovacsics