Klubélet – 3. A Benczúros évek
.
A ’90-es évek első felétől, majd 8-9 éven át a budapesti Postás Művelődési Ház adott otthont az Omega rajongóknak, hogy hosszas szünet után újra találkozhassanak egymással és kedvenceikkel. Az évente 2-3 alkalommal megrendezett összejöveteleket a szervezők igyekeztek valamilyen aktuális eseményhez kapcsolni, mint a stadionkoncertek, új lemezek megjelenése, de minden évben megünnepelhettük közösen a karácsonyt is. Szép számmal érkeztek Omegások az ország több pontjáról és a határon túlról is. A Benczúros esték csúcspontja mindig az Omega tagok és vendégeik érkezése volt. Vendégként tisztelhettük Bródy Jánost, Frenreisz Károlyt, Sülyi Pétert, Somló Tamást, Cintulát, stb.
.
Mindig nagy izgalommal vártuk az újabb információkat, történeteket az együttes háza tájáról, melyekről Gittinger Tibor kérdezte őket. Szinte elsők közt tudhattuk meg az újabb stadionkoncertek hírét, és az akkor készülő lemezek ( Trans and Dance, Egy életre szól) munkafolyamatait is megosztották velünk. Régi emlékek elevenedtek meg a múltból, érdekes, vagy éppen vicces sztorikat is hallhattunk tőlük.
.
Mikor Tibor kérdései elfogytak, boldogan mentünk oda az Omega jelenlévő tagjaihoz közös fotókat készíteni, beszélgetni velük. Sokan ajándékokkal kedveskedtek nekik, melyeket mindig örömmel fogadtak. Mindenki kérésére, kérdésére szívesen válaszoltak. Számomra hihetetlen nagy dolog volt velük találkozni, ott lenni a közvetlen közelükben. Minden alkalommal zsúfolásig megtelt a klubhelyiség, voltak, akik már szülőként hozták el gyereküket, hogy büszkén mutassák meg nekik a rockzene legnagyobbjait. Emlékeim szerint három klubtalálkozót nem a Benczúr házban tartottunk meg. ’96-ban egy októberi napon közösen az együttes tagjaival, hajóval Visegrádra mentünk, ahol a Sirály vendéglőben megebédeltünk együtt. Majd ’97 májusában Mohácsra utaztunk, az Omega 35. születésnapját ünnepeltük meg. Ezen az eseményen több száz rajongó jelent meg, és Meckyék is a közönség soraiból figyelték az ott fellépő Asterix együttest, akik természetesen a legnagyobb Omega slágerekkel örvendeztettek meg minket. Végül egy szám erejéig Misi is a színpadra lépett. A torta sem maradhatott el, melynek közepén a görög abc legszebb betűje ékeskedett. A születésnapi ünneplést Budapesten megismételtük, szeptemberben a Balázs vendéglőben újra felköszöntöttük kedvenceinket. Én a ’94-es esős koncert hatására kezdtem el a Benczúrba járni, és ez 2001-ig így is volt. Az ekkor szerzett élmények olyan mély nyomot hagytak bennem, hogy pár év kihagyás után is ugyanolyan -ha nem nagyobb- szeretettel és rajongással tudtam visszatérni az Omega családhoz.
.
Puskely Márta írása
.
