KOVACSICS ANDRÁS – OMEGA-UNIVERSAL (2016) Zenész voltam 25 évig az 1962-1986 terjedő esztendőkben. Úgy gondoltam, hogy foglalkoznom ezzel a huszonöt esztendővel, – barátom Borsós Károly, Charlee unszolására érett meg bennem a könyvírás gondolata – mert mégiscsak, ez a negyed évszázad az életem meghatározó része volt. Teszem ezt egyrészt azért, mert az időközben elkészült honlapom megfelelő mennyiségű, és érdekes információt ad a könyv megírásához, másrészt az online könyvkiadásban megéreztem azt a határtalan lehetőséget, amit például a Facebook nyújt a kapcsolatteremtés területén a napjainkban. Kovacsics Öcsi
|
ROCKINFORM SPECIAL : OMEGA (2009) Az RNR Média útjára indítja a Rockinform magazin különszámát, a Rockinform Special-t. Az évente három alkalommal megjelenő, negyven oldalas kiadvány minden számában – egész terjedelemben – egyetlen magyar zenekarral foglalkozik. Olyannal, amely munkásságával, zenei tapasztalatával és tudásával hatalmas mértékben járult hozzá a magyar rockzene népszerűsítéséhez. Egyfajta tisztelgés ez azok előtt, akik a legtöbbet tették a hazai rockért. Az első számot, amely 2009. május 28-án jelenik meg, az Omega zenekarnak szenteljük. A magazinhoz exkluzív, kereskedelmi forgalomba eddig nem került DVD-t mellékelünk, amelynek tartalma a 2004-es Omega turné két fő állomására épül, és zömében a Puskás Ferenc Stadionban, valamint a debreceni Főnix Csarnokban került rögzítésre. |
JÁVORSZKY BÉLA SZILÁRD – SEBŐK JÁNOS : A MAGYAR ROCK TÖRTÉNETE 1.
(2005)
A Beat-kezdetektől a kemény rockig. A szerzők, Jávorszky Béla Szilárd (40) és Sebők János (54) a rock ötvenéves történetének hétkötetes sorozatából az első, az egyetemes A rock története 1. kötetük után, most a hazai könnyűzenei élet történetét mutatják be a 70-es évek végéig. 2004-ben világszerte egy új műfaj, a rockzene születésének ötvenedik évfordulóját ünnepelték, s ez jó alkalom volt arra is, hogy a stílus Magyarországon is a helyére kerüljön a zene- és kultúrtörténetben. A „besorolásra” – legalábbis a médiában – már történtek kísérletek, ám a visszaemlékezések, rövid értékelések nem pótolhatják azt a hazai könyvkiadásban máig hiányzó, összefoglaló esemény- és kultúrtörténeti munkát, amely a magyar rock immár szintén csaknem fél évszázados történetével foglalkozna.
(2005)
45 éves a hazai beat-, pop és rockzene. A műfaj hazai története különösen izgalmas és tanulságos lehet mind- azoknak, akik mindig is érezték, és akiknek ma sem mindegy, hogy miről a szól a dal. Az albumban 130 zenekar és előadó színpadi életét, legjelentősebb pillanatait 1200 fotóval megörökítve újraélhetjük. A fotók mesélnek és visszaemlékeznek egy szép és egyben viszontagságos korszakról: mennyit változtak az előadók, a fazonok, a színpadi technika, a pop és a rock divattára.
OMEGA 2004
Egy mini könyv a 2004-es Omega – Napot hoztam,csillagot koncertturnéról.
SEBŐK JÁNOS : ROCK A VASFÜGGÖNY MÖGÖTT
(2002)
1989-ben felvonták a vasfüggönyt, s a rockzenében is láthatóvá vált, hogy mi zajlott, zajlik a kulisszák mögött. Ez a könyv elsőként vállalkozik arra, hogy részleteiben és összefüggéseiben elemezze és bemutassa a hatalom és a rockzene viszonyát a kádári kemény és puha diktatúra évtizedeiben. A szerző titkosszolgálati, vállalati és zenekari dokumentumok közlésével keresi a választ arra: Miért söpörtek végig időről-időre „burzsoá szennyhullámok” a rockzenén? Hogyan lett Bors Jenő beatkomisszár és Erdős „doktor” popcézár? Hogyan működött a magyar „slágermaffia”? Miként számoltak le a hippikkel és beatmozgalommal? Miért fogták perbe az Illést, s mi volt az igazi oka a zenekar feloszlásának? Hogyan épült be a III/III-as ügyosztály az ifjúsági zenébe? Miként zajlott le a hetvenes évek elején a nagy „szellemi mészárlás”? Hogyan verték szét a Kexet – ügynökök segítségével? Miért a hanglemezgyár lett az első számú közellenség? Miért nem lett magyar világsztár, s miért a Neoton volt a jelölt? Hogyan szelídítették meg a Piramist és a kemény rockot? Mi volt a bűnük a „fekete bárányoknak” és a perbe fogott punkzenekaroknak? Miről döntöttek a tatai rocktanácskozáson, s valóban léteztek-e fasisztoid zenekarok? Miért hívták Aczél Műveknek a Céget? Valóban „nacioanlista szelepelés” volt-e az István, a király? Miért lett Koltay a magyar Mephiszto? Miért jelöltette magát köztársasági elnöknek Nagy Feró?
DALIA LÁSZLÓ – B. MOLNÁR LÁSZLÓ : A DAL UGYAN AZ MARAD
(2002)
A legendás magyar együttesek tagjai közül sokan nem élnek már, mások messzire kerültek a rocktól, míg többen ma is írnak dalokat, s felmennek a színpadra. Ám akármi is történt velük azóta, a dal ugyanaz maradt.
KÉPES AKTUELL KÜLÖNSZÁM : OMEGA
(1998)
Egy teljes újság az Omegáról.
(1987)
Az Omega együttes ujságja a 25. éves jubielum alkalmából.
(1986)
Tudod, mikor minden bejön. Most is libabőrös leszek, ha eszembe jut. Mikor minden bejön! Fönt is, lent is. Tiszta libabőr vagyok. Mondom, hogy nem vagyok normális!
KŐBÁNYAI JÁNOS : BEATÜNNEP UTÁN
(1986)
ÓMOLNÁR MIKLÓS : A ROCK NAPSZÁMOSAI
(1986)
„Tudja-e majd száz év múltán valaki, hogy az angol road szó egy foglalkozást is takart … Zenekarok lovagját, kengyelfutóját, földhözragadtabb pakolóemberét, elegánsabb technikusát.. A road? Egy nagy két lábon járó melóorgazmus … Ha jó lesz a könyved, ennek ki kell derülni belőle!
Találkozunk majd bénákkal és ügyesekkel. Kanyhalókkal és önátvágókkal. Lesznek nagypofájúak akikből a végén semmit se tudsz majd kiszedni.. De közben rájöhetsz, hogy ez egy emberfajta. Amelyik megragadta az első lehetőséget ebben az országban, hogy a maga életét élje. Már a hatvanas évek közepén… S ez akkor még a művészeknek sem mindig sikerült… Igaz, igaz a road is szereti a lóvé susogását, de azért ő az ügyet szolgálja. A rockot. Ami még így szétrohadva is többet ér mindennél. Mert kérdem én mi van helyette? A többi csak úgy jött. Rádadták, belegyömöszöltek, végighajottak az egyirányú utcáikon..”
(1984)
A maga nemében egyedülálló könyvet tart kezében az olvasó. Felmérések szerint ma már Magyarországon is több, mint 5 millió ember hallgatja rendszeresen a rockzenét, a megjelenő lemezek elérik a negyedmilliós példányszámot is, nyugodtan mondhatjuk tehát: az új zene hozzátartozik mindennapi életünkhöz. A modern kultúra e sajátos, ellentmondásos jelenségének átfogó bemutatására azonban eddig senki nem vállalkozott. Éppen ezért tarthat érdeklődésre számot Sebők János könyve, amely először kísérli meg, hogy a sztáréletrajzok, mítoszok, jelenségek és botrányok bonyolult szövevényében megpróbálja bemutatni a hazai rock történetét és eligazítást adjon a műfaj útvesztőibe. A könyv kalauz, emlék- és vitairat egyszerre, amely nemcsak a műfaj iránt érdeklődőknek, az egyes előadók rajongóinak is élvezetes olvasmány, hiszen az egyes korszakok, a kiemelkedő együttesek pályafutásának elemzésével a rock sajátos \kelet-európai fejlődési útját\ is vázolja a szerző. Az 1983-ban napvilágot látott írás szerves folytatásaként megjelenő II. kötetből most a hazai rockzene történetének 1973-tól napjainkig terjedő szakaszával ismerkedhet meg az olvasó.
(1983)
A maga nemében egyedülálló könyvet tart kezében az olvasó. Felmérések szerint ma már Magyarországon is több, mint 5 millió ember hallgatja rendszeresen a rockzenét, a megjelenő lemezek elérik a negyedmilliós példányszámot is, nyugodtan mondhatjuk tehát: az új zene hozzátartozik mindennapi életünkhöz. A modern kultúra e sajátos, ellentmondásos jelenségének átfogó bemutatására azonban eddig senki nem vállalkozott. Éppen ezért tarthat érdeklődésre számot Sebők János könyve, amely először kísérli meg, hogy a sztáréletrajzok, mítoszok, jelenségek és botrányok bonyolult szövevényében megpróbálja bemutatni a hazai rock történetét és eligazítást adjon a műfaj útvesztőibe.
A könyv kalauz, emlék- és vitairat egyszerre, amely nemcsak a műfaj iránt érdeklődőknek, az egyes előadók rajongóinak is élvezetes olvasmány, hiszen az egyes korszakok, a kiemelkedő együttesek pályafutásának elemzésével, a jelenségek mögött meghúzódó \mélyrétegek\ feltárásával a magyar-rock sajátos \kelet-európai fejlődési útját\ is vázolja a szerző.
KI KICSODA A MAGYAR ROCK ZENÉBEN?
(1982)
Egymillió lemezjátszón pörögnek a fekete korongok hazánkban. Az orsós és főként a kazettás magnetofonok száma ennél is több. Sok millió példányban kelnek el a popzenei lemezújdonságok, s a szülők, rokonok is megtanulták, hogy a külföldi utakról hazatérve poplemezzel vagy kazettával lehet a legnagyobb örömet szerezni a gyerekeknek. Negyedszázada indult hódító útjára nálunk is az újfajta szórakoztató muzsika, amit akkor még rock and roll-nak, majd beatzenének, később pedig egyszerűen popnak, rocknak neveztük el. Azóta szervesen beépült kultúránkba. Mindig is a tinédzser korosztályból szedte elsősorban „áldozatait”, de a generációk kinőve a tinicipőből, felnőttként is megőrizték vonzódásukat. Ma már elmondhatjuk, hogy az öntudatra eszmélő úttörőktől a mai harminc negyvenévesekig – akik a beatkorszak hajnalán voltak úttörők – több generáció szellemi táplálékai közé tartozik ez a muzsika.
(1969)
(1969)
.