DOLNY KUBÍN / ALSÓKUBIN – SLOVAKIA

ROCKOVY ZÁBER, 2018.06.09

 

Szubjektív beszámoló Alsókubinról
(Az Omega-védjegy)

A címválasztás nem véletlen. Több jelzés jött arról, hogy a Felvidéknek azon a részén alig vannak magyarok, és vajon hogy fogadják a magyar zenekart? A magyar rajongókat? Hangsúlyozottan félre téve a politizálásnak még csak a halvány látszatát is, írom, hogy itt és most csak figyelemben, kedvességben volt részünk. 
Taxisofőrünk amikor megtudta, hogy Magyarországról jöttünk a koncertre, elmesélte, fiatal korábban autóstoppal utazott Budapestre az egyik kisstadionbeli koncertre és nem is akart viteldíjat elfogadni.
Egy kiskocsmában az egyik vendég telefonján mutatta a szlovák TV egyik felvételét az Omegával.
A boltban Omega-pólónkat látva mosolyogva szólt a „Hello!”
A koncert helyszíne egy városszéli sportpálya volt sok-sok fával, és kevés fedett területtel, ami némi aggodalomra adott okot a délutáni több órás felhőszakadás miatt, de szerencsére estére elállt az eső. Az előzenekaroknál még nagyon foghíjas volt a pálya, kicsit aggódtunk a sok-sok felhő, nagy sár és késői kezdés miatt, a közönség lassan gyülekezett.
Tíz óra után néhány perccel lépett színpadra az Omega.
Egyre többen jöttek előre az étel-ital sátraktól minden korosztályból, sok volt a fiatal. Mellettünk egy tizenhét éves szlovák fiú angolul elmesélte, hogy öt évvel ezelőtt hallotta egy számukat, és azóta ők a kedvencei.
A korábbi koncerteket elég sok kritika érte a nem megfelelő hangzás miatt. Nem vagyok szakértő, zenei elemző, de ez a koncert jól szólt, amit többen is megerősítettek az elől, hátul, oldalt állók közül. 
Nem volt telt ház, de remek volt a hangulat, régen láttam ennyi önfeledten táncoló embert egy koncert alatt. 
Mindez a zenekart is inspirálta, a közönség és a zenészek vidámsága, jó hangulata összekapcsolódott.
Megható volt a ráadásoknál az akcentussal kiáltott „Köszönöm, Omegákat” hallani.
Maradandó élmény volt részt venni az idei év minden szempontból legjobb Omega.koncertjén.

KE

Fotó: Görbe Norbert